M(i)ért pont érték

Jó gyakorlatunk valamennyi kompetenciaterületre kihat. Kiemelten szolgálja a személyközi, állampolgári és vállalkozói kompetenciák fejlesztését, hiszen mindezek szükségesek a szocializációs folyamatokban (Szocializációs képességek füzete), a felelősi rendszerben és a Diákönkormányzat működtetésében. Ezen kompetenciák célzott fejlesztése által a gyermekek képesek lesznek mindazon viselkedésformák elsajátítására, amelyekre az egyénnek szüksége van ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. Mindeközben a személyes és csoportos érintkezésben is sikeressé válik. Ez a folyamat elősegíti a változáshoz való pozitív viszonyulást, és a cselekedetei iránti felelősségvállalást.

Az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése és a tanulás tanulása megjelenik az előadások, beszámolók, versenyek, rendezvények alkalmával. A matematikai és technológiai kompetenciák a pontok kiszámításakor, a rendezvények szervezésekor, lebonyolításakor jutnak nagy szerephez. A természettudományi kompetenciák környezettudatos magatartás, rend és tisztaság verseny, felelősi rendszer, használt elemgyűjtés, papírgyűjtés, szemétszedés során kerülnek előtérbe. A kulturális kompetencia minden iskolai programban helyet kap, a művészeti alkotások készítése, előadások és rendezvények megvalósítása során. Rendezvényeinken a tanulók rendszeresen használnak digitális eszközöket információk továbbítása és az események archiválása céllal.

A Jó gyakorlatunkban a tantestület által kidolgozott Képességfejlesztő és értékőrző kerettantervben (KÉK), valamint a Diákönkormányzat Működési Szabályzatában megfogalmazott célokat vettük alapul. Ezek lehetővé teszik a pozitív pedagógiai klímában folyó nevelést, amely a mindennapi életben segíti a tanulókat a pozitív és negatív értékek, értékduálok mentén.

Célunk, hogy

  • a gyermek személyisége egyénre szabottan fejlődjön,
  • a pozitív értékeket, személyiségszférákat megerősítsük és fejlesszük,
  • a normatív jellegű rendszereket közvetítsük,
  • a negatív viszonyulásokat megelőzzük, kialakulásuk esetén visszaszorítsuk,
  • a pozitív viszonyulásokat jutalmazzuk,
  • az értékduálokat ütköztessük,
  • a társas viszonyulások fejlődjenek, a szociális hátrányok enyhüljenek,
  • a gyerekekben alakuljon ki az aktív társadalmi létre való törekvés,
  • a tanulók képviseljék saját és társaik érdekeit,
  • kialakítsuk a tudás alapú társadalmi létre való igényt (az öntevékenység, az önigazgatás, az önszerveződés),
  • valósuljon meg és fejlődjön a másság iránti tolerancia,
  • a gyerekek, szülők, pedagógusok kölcsönösen tiszteljék egymás teljesítményét,
  • a szülők, civil szervezetek és a település hatékonyabban kapcsolódjanak be az intézmény életébe,
  • a hétköznapi gyakorlatok jelenjenek meg a diákok, szülők, pedagógusok szellemi termékeiben.

Pedagógiai hitvallásunkkal és pozitív pedagógiai klímánkkal megalapozzuk diákjaink értékválasztását. Ez az értékválasztás a nembeli és a partikuláris értékdimenziók (igaz - hamis, szép - rút, szent - profán, alkotó ember - fogyasztó ember, jó - rossz,) menti döntések sorozatából áll, amelyek elmozdítják a tanulókat egyéni és közösségi létükben a nembeliség felé.

A M(i)ért pont érték jó gyakorlat elemzése

A célokat a helyi pedagógiai program alapján fogalmazták meg az összeállítók. E programot az ÉKP ihlette, így a célok között mindazok fellelhetők, amelyek a Zsolnai-féle pedagógiában jelen vannak. Mindenképpen erénye a jó gyakorlatnak, hogy olyan attitűdfejlesztésre vállalkozik, amely már kisiskolás kortól nagyon tudatos személyiségfejlesztést ígér.

A jó gyakorlat karakteresen vállalja a tanulóközpontú pedagógiát. Olyan szerepeket kínál fel már a legkisebbeknek is, amely szerepekben mindenki lehet vezető és vezetett, hiszen a felelősi rendszer és az ehhez kapcsolódó pontozó ezt a célt szolgálja. A közös értékelés, az ön- és társ értékelése segíti a nyitottságra, az ön- és a másik elfogadására való képességek formálódását, kialakulását. Az ún. Szocializációs füzet szembesíti a tanítványt a rossz cselekedeteivel, figyelmezteti a szabályok betartásának fontosságára, a fegyelemszegés következményeire. Mivel az intézmény pedagógiai hitvallásában a jutalmazás pedagógiáját ismeri el, ezért sokkal több pontszerző területet, lehetőséget nevez meg a jó gyakorlat, mint amennyit pontveszteség követ.

Nagy hangsúlyt kap a diákönkormányzat működése, a különböző típusú rendezvények, versenyek lebonyolítása. Kitér a kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségeire. Minden egyes gyermek kipróbálhatja magát valamiben, kitűnhet valamiben, ugyanakkor a társa teljesítményével is találkozhat. A jó gyakorlat precízen leírja a fejlesztés fázisait, megfogalmazza Az év osztálya és Az év diákja cím odaítélésének előzményeit, az értékelés, pontozás mikéntjét. Megnevezi a közvetlen és a közvetett partnerek szerepvállalásait. Megfogalmazását adja az újszerűségének, vállalhatóságának, adaptálási lehetőségeinek. Amikor felkínálja, akkor konkrétan megfogalmazza használhatóságát.

Nem derül ki azonban egyértelműen az ellenőrzés, értékelés egzaktsága. A kérdés az, hogy a gyakorlatát felkínáló intézmény milyen mértékben tudja fogadni az érdeklődőket, mennyire hiteles a közvetíteni kívánt érték, milyen módszerekkel, tevékenységekkel tudja elérni a tanulói motiváltság fokozódását. Feltételezem, hogy több olyan óratervezettel bírnak, amely meggyőzi a látogatót a leírtak helyénvalóságáról, és eloszlatja az esetleges kételyeket.