Határtalanul

HAT-19-01-1299  Kirándulás Sóvidékre

Előkészítő szakasz

A Sóvidék településeinek megkeresése a térképen, további adatgyűjtés a térkép segítségével. Képek letöltése a környék és az egyes települések nevezetességeiről. A gyűjtött ismeretek hozzárendelése az egyes településekhez. Csoportalakítás, majd a megfigyelési szempontok rögzítése: növényvilág, állatvilág, felszíni formák. További információk gyűjtése csoportban könyvek és az internet segítségével. Az ismeretek feldolgozása, majd közzététele ppt-s előadás keretében.

 

A kirándulás

A tanulmányi kirándulás szorosan kapcsolódott az iskola pedagógiai programjához. Az öt nap fő programelemeit Hargita megye három területén lévő - mely különböző földrajzi fekvésű, felszíni formájú, más környezeti tényezőkkel bíró - flóra és fauna megismerése adta. E három terület: Sóvidék – Parajd és környéke; a Békás-szoros, Gyilkos-tó; Madarasi Hargita. A szállásunk Felsősófalván volt a Sóvidék panzióban, ahonnan kirándulásokat tettünk e három környékre. Szállásunk gyermekbarát szálláshely. A szobák 2-3-4 ágyasak, saját fürdőszobával. Az udvaron a gyermekek számára játékok, kiülő. Bográcsozásra, szalonnasütésre alkalmas kemence, sósdézsa. Házigazdáink vendégszerető, toleráns emberek, akik kiváló programszervezők is. A vendégek igényeihez is alkalmazkodó, helyi specialitásokat előtérbe helyező étkezést kaptunk.

Az első napunk utazással telt, de megcsodáltuk a Király-hágót, Erdély kapuját. 

A második napon délelőtt ellátogattunk a parajdi sóbányába, ahol lenyűgözött bennünket a Sóbánya látványa. A tanulók nagyon sok információt gyűjtöttek a bányában lévő kiállítás anyagából. Délután a Nóta-Móka zenekar próbáját tekintettük meg a felsősófalvai templomban, ahol részesei lehettünk a zenekar televíziós felvételének. Mi is bekerültünk a Sóvidék televízió adásába. Ezt követően Szovátára mentünk, ahol ezen a hétvégén tartották a hagyományos Tökfesztivált. Megcsodálhattuk a térség iskoláinak, óvodáinak a fesztiválra készített alkotásait. A Parajdi Áprily Lajos Általános Iskola felsősófalvai hetedik osztályos tanulóival közös sétát tettünk a Medve-tó környékén feltérképezve a hely állat- és növényvilágát.  Ezt segítette a Medve-tó körül húzódó tanösvény. A délutánt kisvonatozással zártuk. A közös programunk folytatódott a szálláshelyen, ahol a diákokkal és pedagógusokkal közös vacsora mellett beszélgettünk. Az estét dézsás sófürdőzéssel zártuk.

Harmadik napon a délelőtt folyamán csónakáztunk a Gyilkos-tónál. Megismertük a tó legendáját és kialakulásának valódi történetét is. Körbesétálva a tavat, felvételeket készítettünk a hely növényvilágáról, felszíni formáiról. Megkóstoltuk az igazi erdélyi kürtőskalácsot. Délután a Békás-szorost jártuk be. Csodálatos élmény volt a magasba szökő hegyvonulatok között túrázni, követve a Békás-patak útját. Sziklákba vájt barlangok, csobogó vízesések mellett haladtunk el.

A negyedik napon ismerkedtünk meg a Só-szoros élővilágával Cseresznyés Eszter felsősófalvai biológia szakos tanárnő és a Herman Ottó nemzetközi biológiaversenyen díjazott diákja vezetésével.

Itt sókarfiolokat, sóoszlopokat és sókristályokat nézhettünk meg. Érdekes volt megfigyelni a különböző állatok nyomait, például szarvas, őz, vaddisznó, vakond nyomát láttuk. Sőt, még medve is járt előttünk a Korond-pataka völgyében, hiszen láttuk a nyomát, melyet le is fényképeztünk. A kirándulás után az alsósófalvi iskolába látogattunk el, ahol zalai népdalokkal kedveskedtünk a vendéglátó intézmény tanulóinak és pedagógusainak, majd meghallgattuk kísérőnk díjazott előadását a Só-szoros élővilágáról. E nap délutánján a székelyek szent hegyére, a Madarasi Hargitára mentünk fel. Útközben látogatást tettünk Farkaslakán Tamási Áron szülőházában működő múzeumban, és megcsodáltuk Máréfalván a székelykapukat.

Az utolsó nap a hazautazással telt. Élményt jelentett a rövid látogatás, amelyet Kolozsvár történelmi központjában tettünk.

      

 

 

 

 

 

 

 

Értékelő szakasz

Az értékelő szakasz első eleme, az értékelő óra megtartására november 14-én került sor. Az óra első részében fényképeink alapján kötetlen beszélgetés formájában mindenki elmondhatta legkedvesebb emlékét, Erdélyben szerzett élményeit, s beszélgettünk arról, hogy ki milyennek ismerte meg az erdélyi vidéket, embereket, diákokat.

Visszatekintésünket azzal kezdtük, hogy a helyszíneket és az eseményeket időrendi sorrendbe tettük. Utunk legfőbb állomásait a térképen is megkerestük.

Megbeszéltük a határidőket, hogy a csoportoknak mikorra kell elkészíteni a tematikus útitervhez tartozó beszámolókat, ki mutatja be Alkotói napon az elkészült beszámolót.

Az értékelés lezárásaként interjút adtak a tanulók az iskolatévének és beszámolót írtak a diákújságba.

Bogdán Barbara és Léber Kiara beszámolója megtekinthető az alábbi linkekre kattintva:

Bogdán Barbara: Erdély

Léber Kiara: Erdélyi út

A kirándulás hozama

A projekt előkészítő szakaszában nagy hangsúlyt fektettünk a diákok érdeklődésének felkeltésére. A diákok az előkészítő foglalkozás feladatainak elvégzése után egyénileg is folytatták az információk gyűjtését. Többen felvették a kapcsolatot olyan ismerőseikkel, akik jártak már Erdélyben – néhányan a Sóvidéken is -, és élményeikről kérdezték őket.

Az öt nap során folyamatos tanulás zajlott - nem tantermi keretek között, hanem abból kilépve. Ezekben a tanulási folyamatokban a diákok szívesen vettek részt, könnyen motiválhatóak, aktívak voltak, feladataikat körültekintően végezték el. Szinte valamennyi tanulási területet érintették a megvalósított programok: földrajz, biológia, történelem, anyanyelv, irodalom, néprajz, fizika, kémia, ének-zene, sport.

A tanulók kognitív kompetenciáinak fejlődése mellett rendkívül fontos a projekt szocializációs képességekre gyakorolt hatása. Bizonyos értelemben a komfortzónájukból kilépve, öt napon keresztül folyamatosan gyakorolniuk kellett például az egymásra figyelés, türelem, önuralom, pontosság erényeket. Az osztályközösség formálódása szempontjából is erős hatás mutatkozik például a feladatok elvégzéséhez szükséges együttműködés, ön- és társismeret, aktivitás, szerepvállalás, felelősség szempontjából. A tanulók most találkoztak először azzal, hogy mennyire más az értékválasztás, értékőrzés szerepe és jelentősége egy olyan magyar közösség tagjai számára, akik nem Magyarországon élnek. Tapasztalhatták, hogy milyen erős a magyarságtudat, a hagyományokhoz való kötődés, nem csak az idősebb korosztálynál, hanem kortársaiknál is. Élményt jelentett, hogy személyes kapcsolatok alakultak ki a gyermekek között a közös programok, az együtt töltött szabadidő során.

Különösen érdekes volt számukra a Sóvidéken élők anyanyelv-használata. Gyűjtötték a számukra ismeretlen jelentésű szavakat, és meglepetten figyelték a hangtani különbségeket.

A személyesen megszerzett tapasztalatok közzététele, az élmények felidézése a képek, videófelvételek segítségével megerősítik azt a szándékunkat, hogy a csoport érzelmi intelligenciája a kirándulás programjainak segítségével is erősödött.